Cégeljárási kérdések és válaszok. Rovatszerkesztő: Dr. Lukácsy Rita
"A rovat válaszai a hatályos jogszabályokon alapulnak, azonban e kérdések és válaszok elolvasása nem helyettesítheti a vonatkozó jogszabály alapos ismeretét."
Kötelezhető-e a cég bejegyzett cégnevének megváltoztatására, ha utóbb kiderül, hogy a név védjegyoltalom alatt áll? Igen. Ennek az az oka, hogy a cégbíróság a cégbejegyzési eljárás során nem vizsgálja, hogy a cégnév esetleg más lajstromozott védjegyével ütközik-e, mindössze azt, hogy a választott cégnév egyértelműen különbözik-e az ország területén bejegyzett más cégek elnevezésétől.
Azaz ha egy cég olyan vezérszót választ magának, amely más javára lajstromozott védjegy (vagy azzal összetéveszthető), és olyan tevékenységet végez, amely a védjegy árujegyzékében szerepel, úgy cégnevének ezen üzleti tevékenysége körében történő használatával védjegybitorlást valósít meg.
Ilyen esetben a védjegyjogosult perben kérheti – többek között - a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását, a védjegybitorlás abbahagyását és a védjegybitorló eltiltását a további jogsértéstől. Követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más módon adjon nyilvános elégtételt, a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését, valamint kártérítést is.
A védjegyek és a cégnevek ütközése abból ered, hogy a védjegyek lajstromozását a Magyar Szabadalmi Hivatal végzi, míg a cégeket az illetékes megyei bíróság tartja nyilván, és e két nyilvántartás nincs összeköttetésben egymással. Így a cégnevek és védjegyek összeütközése a cégbejegyzési eljárásban nem derül ki.
Új cégnév kiválasztása előtt ezért nem csak azt célszerű megvizsgálni, hogy az más cég nevétől különbözik-e (www.e-cegjegyzek.hu), hanem azt is, hogy a név nem áll-e védjegyoltalom alatt, illetve ha áll, mely áru- és szolgáltatási osztályokat érinti az oltalom: www.mszh.hu.
Ctv. 3. § (4); A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 12. §, 27. §, BH 1993.92, BH 1995. 397 – 2009. október 4.
Milyen információkat tartalmaz a cégjegyzékszám?
A cégjegyzékszámot a cégbíróság állapítja meg a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor, illetve székhely áthelyezése esetén a változásbejegyzési eljárásban. A cégjegyzékszám 10 számjegyű, amelyből az első két szám a cégbíróság helyét (a megyét) jelöli, a második két szám a cég formájára utal, a további hat szám pedig sorszámként szolgál. Azaz a 01-09-****** cégjegyzékszám egy fővárosi székhelyű kft-t takar, míg például a 07-06-****** cégjegyzékszám egy fejér megyei székhelyű bt-t. Ha a cég a székhelyét más megyébe helyezi át, új cégjegyzékszámot kap.
21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről 9. § (1) és 2. számú melléklet – 2009. június 27.
Kötelező kézbesítési megbízottat megjelölni, ha külföldi jogi személy vagy olyan természetes személy szerepel a bejegyzési kérelemben, aki nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel?
Nem kötelező, de célszerű. Ugyanis amennyiben kézbesítési megbízott nem került megjelölésre, a bíróság a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat a Cégközlönyben történő közzététellel kézbesíti azzal, hogy a közzétételt követő ötödik napon az irat kézbesítettnek tekintendő.
A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet. Fontos, hogy a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására, illetve a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot, vagy közokiratot.
Ctv. 31. § (2)-(3) – 2009. június 27.
Kötelező-e a kft. társasági szerződését módosítani új ügyvezető megbízásakor?
Önmagában ez az egy változás nem igényli a társasági szerződés módosítását. Azonban amennyiben a későbbiekben társasági szerződés módosítást igénylő változás következik be, úgy hatályosítani kell ezen adatokat is a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban.
Ctv. 51. § (2) – 2009. június 27.
A cégeljárásban van illetékmentesség? Van közzétételi költség megfizetés alóli mentesség?
Illetékmentesség van. A cégeljárásban ugyanúgy megilleti az illetékmentesség az Itv. 5. §-ban meghatározott alanyokat, mint bármely egyéb illetékfizetési kötelezettség keletkezése esetén. Ugyanakkor az alanyra tekintet nélkül illetékmentes a megszűnt cég törlése iránti eljárás, valamint az eljárás akkor, ha a kérelmet a cégbíróság hiánypótlásra felhívás nélkül, hivatalból elutasítja. Illetékfeljegyzési jog a cégeljárásban nincs.
A közzétételi költségtérítés alól nem engedélyezhető mentesség – amennyiben a közzététel a Cégközlönyben, és nem a cég saját honlapján történik –, és költségfeljegyzési jog sincs. Ha a cég saját honlapján teszi közzé a közleményeit, akkor nem kell közzétételi költségtérítést fizetnie (ennek azonban jogszabályban rögzített feltételei vannak).
[Itv. 5. §, Ctv. 32. § (3), 57. § (1) a), f) – 2009. április 4.]
Megilleti az illetékmentesség a nonprofit kft-t annak alapításakor?
Alapvetően nem. Abban az esetben viszont ha közhasznú tevékenységet végez, és a cég bejegyzésével egyidejűleg kérelmezi a társaság közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetkénti nyilvántartásba vételét, továbbá külön okiratban csatolja az Itv. 5. § (2) szerinti nyilatkozatot, akkor megilleti az illetékmentesség. Mivel közhasznú szervezetnek minősülő gazdasági társaság szerződésmintával nem alapítható, ezzel 100.000,- Ft illeték megfizetése alól mentesül a cég.
[Itv. 5 § (1) d) [közhasznú társaságot említ a jogszabály, azonban közhasznú társaság 2007. július 1. után nem alapítható – Gt. 365. § (3)], Itv. 5. § (2), 45. § (1) b)] – 2009. április 4.]
Milyen mértékű illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni kft. alapítása esetén?
Közzétételi költségtérítést az egyszerűsített eljárásban nem kell fizetni, egyéb esetben: 5.000,- Ft.
[Itv. 45. § (1) b), 45. § (3), 22/2006. (V.18.) IM rendelet 5. § (1), (3) - 2009. március 16.]
Honnan tudhatom hogy melyik bíróság illetékes a céggel kapcsolatos eljárásra?
Az illetékességet főszabályként a cég székhelye alapozza meg. Ha ismert a cég székhelye, a település alapján keresheted meg az illetékes megyei bíróságot az 1997. évi LXVI. törvény mellékletében.
[Ctv. 1. § (1), 23. § (2) - 2009. március 16.]
Mennyi idő alatt jegyzi be a cégbíróság új cégeket?
A bejegyzéshez szükséges idő attól függ, hogy egyszerűsített eljárásban kérjük a cég bejegyzését vagy nem.
Az egyszerűsített eljárásban a törvény rendelkezései szerint a cégbíróság 1 munkaórán belül határoz. Ez a gyakorlatban jellemzően inkább 1-2 munkanapot jelent. Sőt, mivel a jelenlegi szabályozás a döntés kézbesítésének teljesítésére nem szab határidőt (csak azt tartalmazza, hogy a cégbíróság 1 munkaórán belül kezdeményezi a kézbesítést), így előfordul, hogy ennél is több napot is igénybe vesz, hogy a végzést megkapjuk e-mailen. Ha 5-6 nap alatt sem érkezik végzés, érdemes telefonálnunk az illetékes cégbíróságnak, mert az valamilyen technikai problémára utal, ami magától ritkán oldódik meg.
Amennyiben nem egyszerűsített eljárásban kérjük a cég bejegyzését, a cégbíróságnak a kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül döntenie kell a cég bejegyzéséről vagy a kérelem elutasításáról. A kézbesítés lassúsága miatt itt is előfordul, hogy a végzés dátumát követően jelentős késedelemmel érkezik meg az e-mail.
[Ctv. 46. § (7), 48. § (5) - 2009. március 16.]
Hol nézhetek utána a cégeljárással kapcsolatos kérdéseknek?
A dokumentáció és a kérelem elkészítéséhez legalább az alábbi jogszabályok vonatkozó részeit kell elolvasnod:
a) 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.)
b) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Ctv.)
Az illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45. §-a tartalmazza.
A közzétételi költségtérítés mértékét a 22/2006. (V.18.) IM rendelet a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről 5. §-a tartalmazza.
További hasznos információkat tartalmaznak az alábbi jogszabályok:
a) 24/2006. (V.18.) IM rendelet az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről
b) 21/2006. (V.18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről
c) 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről
d) 25/2006. (V.18.) IM rendelet az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban és más cégügyekben
e) 47/2007. (X.20.) IRM rendelet az ingyenes céginformációról
[2009. március 16.]